Tudtad a muskátliról?

2015.04.21 07:25

Tudtad a muskátliról?

A muskátli nemzetsége mintegy 270 fajt számlál. Ezek többségének őshazája az afrikai Fokföld ahol a helyi népgyógyászat hasmenés, hasfájás, köhögés, láz, vesebántalmak ellen használta.

A Fokföld egyébként a muskátlin kívül számos más virággal is megajándékozta Európát. Ezek közül egyesek eléggé közkedveltek, ha nem is olyan népszerűek, mint a muskátli. Néhány mindenki által ismert cserépnövény:

Agapanthus umbellatus, (szerelemvirág)

Clivia nobilis és Clivia miniata (kafferliliom)

 

Freesia refracta (frézia)

 

Chlorophytum comosum (zöldike)

 

 Asparagus Sprengeri

Asparagus plumosus.

gladiolus (kardvirág)

 

Fokföld 1795-ig Hollandi gyarmat volt. De amíg Hollandiát csakis a kincsek és a lerabolható javak érdekelték, Anglia érdeklődése szélesebb körű volt. Így esett meg hogy, a muskátlik a XVII.században Anglia üvegházaiban tűntek fel és indultak hódító útra a kontinensen.

A XVIII. században a muskátli még nem volt népszerű növény, de század második felében kialakult és elterjedt a növénykeresztezések ismerete. A fajkeresztezés nem kerülte el a muskátlikat sem s vele új fejezet kezdődik a muskátli történetében. A XIX. század elején a keresztezéssel előállított újdonságok valóságos muskátli-lázat keltettek Angliában.

Anglia példáját csakhamar követték a kontinensen is. Francia nemesítők, majd később bécsi muskátli-újdonságok is fokozták a népszerűségét.

Magyarországon a botanikai irodalomban csak 1783-ban tűnt fel a muskátli neve. Ekkor azonban még csak egyetlen muskátlit ismertünk:

 „Geranium odoratissimum, hungaris muskáta, illatozó daruorr”

Itt és ekkor keletkezett és lett a Pelargonium-nemzetség általános magyar neve a muskátli.

1807-ben látott napvilágot Diószegi Sámuel botanikus lelkész

"Magyar füvész-könyv, mely a két magyar hazában található növényeknek megismertetésére vezet, a Linné alkotmánya szerint"

növényhatározója, amely több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazta ékes magyar nyelven. Összegyűjtötték a növényneveket és mintegy félezer új szakkifejezést is alkottak. A nyelvújítás lázában elnevezéseikkel néha túllőttek a célon, de több mint 300 növénynevük ma is használatos.

 Az erőltetett (és persze meg sem honosult) újításra példa a szirmanyúlt, a magiszák és a türempikk elnevezések, valamint a muskátlira az isztragor, ami nem más, mint a tudományos név magyar fordítása, mert isztragor a gólya régi magyar neve. De az egészséges magyar nyelvérzék nem fogadta el ezt a nevet, s ragaszkodott és ragaszkodik a valóban népies muskátli szóhoz. Diószegi-ék már 12 muskátlifajt sorolnak fel s ebből hármat jegyeznek mint a hazában ismertet.

A XIX. század közepén a nép közé is leszivárgott a muskátli és innentől töretlenül a legnépszerűbb virága a házukat, erkélyeiket szépítgető embereknek.

De a muskátli nemcsak éke a házaknak, hanem nagyon hasznos is. Ugyan a muskátlik nem aromás illatukról híresek, érdemes belőlük tartanod néhány cseréppel, hiszen a színpompás virágú növények levele –vagyis, annak az illata- távol tartja az otthonodtól a vérszívó szúnyogokat és a veszedelmes darazsakat.